Nem tudom, mi az oka, de ha leülök a buszon egy kettes ülésre belül, akkor rögtön megtalál a felszállók közül a legeslegkövérebb ember, és azonnal beprésel az ablakhoz.
Ha véletlenül nem óriás jön, akkor újságot szétterítve olvasó, terpeszkedő, táskában pakolászó, hadonászó, mindegy, a lényeg az, hogy szinte mindig vigyázállásban ülök.
Jó, tudom, inkább hálás lennék, mások órákat zötykölődnek állva nap mint nap... Csak úgy érzem, Murphy valamiért engem szerencséltet, hogy illusztráljam valamelyik eddig még íratlan törvényét.
Tegnap hazafelé is egy 130 kilós asszonyság szemelte ki a mellettem lévő helyet (szinte felsikoltottam, amikor lezuttyant mellém, nem lehet, hogy nekem folyton ilyen jut), aki rögvest kinyomta belőlem a szuszt – még időm sem volt nagy levegőt venni, hogy hazáig legyen miből vegetálnom –, ráadásul kürtős kalácsot majszolt (gondolom, hogy kibírja vacsoráig), így még mocorgott is.
Később meglepve tapasztaltam, hogy engedett a szorítása, mintha távolodna tőlem. Arra a következtetésre jutottam, hogy az ülés megviseltebb fele felmondta a szolgálatot, dőlni kezdett, és útitársam csak azért nem hömpölyödik a közlekedőfolyosóra, mert a tömeg megtartja.
De mégsem így volt, mert visszatért, amint még több ember kezdett felpréselődni a buszra. Közben az oldalam kezdett kellemetlenül magas hőmérsékletet elérni, és eszembe jutott, hogy egy kocka csoki van a kabátzsebemben, amit meg kéne menteni, de fél centiméternyi helyem sem volt ahhoz, hogy benyúljak és kivegyem.
Felállni már esélyem sem volt, mert közben egy kisvárosnyi ember gyűlt össze a járművön, így kénytelen voltam továbbra is a közben már száját elégedetten törölgető búboskemence árnyékában aszalódni.
Különösebb poénja nincs a történetnek, csak annyi, hogy mikor kiszabadultam, úgy éreztem magam, mint Micimackó, akit a barátai együttes erővel rángattak ki nyuszi barlangjának ajtajából. Azzal a különbséggel, hogy Micinek valószínűleg nem izzadt ronggyá a fél oldala, és nem volt a zsebében egy felismerhetetlenségig eltorzult csokoládékocka.
jn
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése